Ny-elvi kérdés?

Szerző: 

Bereczki Ildikó

Régen, úgy kétszáz évvel ezelőtt, nem lehetett könnyű megtanulni írni. Kellett hozzá egy csomó minden: plajbász, penna és pennatok, penicilus és lénia, ténta, irka, kalamáris, palatábla, palavessző, spongya vagy egy nyúlláb :), és még egy ruganyos mozgó is :D.

No de ma? Valamilyen technikai kütyübe csak bepötyögjük, amit üzenni akarunk, pillanatok alatt megformázzuk, és még a helyesírással sem kell sokat bajlódnunk.

Mégis, olyan sokszor vallunk kudarcot, amikor írásban kommunikálunk, egy rosszul megválasztott szó vagy a nem megfelelő stílus miatt.

Most néhány tipp következik azok számára, akik levélben (email-ben, Interneten) szeretnének ismerkedni.

Megszólítás

Az embereknek van nevük. Kereszt- vagy utónevük, vagy ha Interneten ismerkedünk, az adatlapjukon megadott fantázianevük. Szólítsuk hát őket a nevükön:

Kedves Dóra / Dénes! (vagy fantázianév)

A Szia Dóra / Dénes! is megfelelő, de ezt inkább csak akkor válasszuk, ha már váltottunk egy pár levelet az illetővel és kicsit már jobban ismerjük őt.

Később elég lehet egy Szia! is, de az elején azért adjuk meg a módját.

Becenév

Becenevén senkit ne szólítsunk addig, amíg az illető maga nem használja így vagy engedélyt nem ad rá. Ha bizonytalanok vagyunk, inkább kérdezzünk rá. Nem mindenki szereti, ha a becenevén szólítják, de az is lehet, hogy pont azt a változatot nem kedveli, amit mi választottunk.

Elköszönés

Mivel nem csak a címzettnek, de a levél írójának is van neve, írjuk alá mindig levelünket.

Üdv, Szia, Várom válaszod,

Sára, Gábor

Ne írjuk azt, hogy: Üdv, S., G., hiszen bizonyára nem örülnénk, ha S.-nek vagy G.-nek szólítanának minket egy válaszlevélben.

Tegeződés - Magázódás

Az Interneten általában a tegeződést választják az ismerkedni vágyók, és ez rendben is van. De vigyázzunk arra, hogy ne legyünk túl bizalmaskodóak és ne rontsunk ajtóstul a házba, ha írunk valakinek. Hiszen még akkor sem megyünk be kopogás vagy csengetés nélkül, ha az ajtó éppen nyitva van, nem igaz?

Álnév, fantázianév

Az Interneten ismerkedők közül sokan használnak ál- vagy fantázianevet. Ez biztonsági szempontból teljesen érthető, ám zavaró lehet, ha Bencénkről, akivel már hetek óta levelezünk, az első randin kiderül, hogy ő tulajdonképpen Béla. Ezért, ha valakit szimpatikusnak találunk, jobb, ha eláruljuk neki igazi kereszt- vagy utónevünket az első randi elején vagy még előtte levélben. A név sokszor sokat elárul viselőjéről és az is megeshet, hogy épp most szakítottunk Jóskával vagy Jucival, és semmi kedvünk még egyszer randizni egy ugyanilyen nevű társkeresővel.

te Engem vagy én Téged?

Gyakran lehet látni, hogy valaki saját magára nagy kezdőbetűkkel utal: Köszönöm, hogy gondoltál Rám. Jujj, ilyen fontosnak gondolja magát az illető, hogy nagy betűvel említi saját magát? Nagy kezdőbetűkkel a MÁSIK felet tiszteljük meg, persze ez nem kötelező, de ha már használjuk, akkor használjuk jól. Tehát: Te, Rád, Neked, Hozzád stb. és én, rám, nekem, hozzám stb.

Mindent összevetve, ma már nem pacázunk, mégis hibázunk. Nyugodtan elférne ma is a pennatartónkban egy helyes kis nyúlláb vagy egy ruganyos mozgó :).

Vagy ez csupán ny-elvi kérdés?